10 legidegesítőbb helyesírási hiba !

Van olyan helyesírási hiba, aminek láttán felmegy bennetek a pumpa? Amit egyáltalán nem tudtok elviselni, és ha meglátjátok, legszívesebben komoly börtönbüntetéssel sújtanátok az "elkövetőjét"? A helyesiras.mta.hu portál Facebook-oldalán kérdezte az olvasóit, mely helyesírási hibák számukra a legidegesítőbbek. Következzen a tíz leggyűlöletesebb hiba.

 

 

Ha a mije, valamije, semmije, bármije, akármije stb. névmásokat ly-al írják, ez bizony nagyon sokak szemét szúrja - nem véletlenül. Magyarázat - de mentség nem! - lehet, hogy a valamilyen, semmilyen stb. névmások a birtokos személyjel nélkül mindig ly-nal írandók.

 

 

Ha valaki egy levelet küld a kedvesének, ugye, az egészen mást jelent, mintha felszólítja: "Ezt a levelet küldd el anyádnak!" Hasonlóan, a mond és a mondd jelentése között is óriási különbség van, és nincs is annál bénább, mint egy ehhez hasonló mondat: "Mond meg neki, hogy tűnjön el innen!". Brrr...!

 

 

 

Előkelő helyet foglal el a listában a mindig második i-jének megnyújtása. No comment.

 

 

Az áru, vagy a falu szó például rövid u-ra végződik. Ha árút ír valaki, az csak szimplán helytelen, de ha falút, az már teljesen mást jelent. De a derű helyett "derüt" írni is elég bicskanyitogató tud lenni...

 

 

A nagy ünnepek, mint például a karácsony vagy a húsvét helyesen kisbetűvel írandó, az ünnepek neveit nem írjuk nagy betűvel. Ugyanez igaz a személyes névmásokra: te, téged, rád, veled mindig kisbetű. Egyedül okozott tisztelet kifejezése érdekében használhatunk nagybetűt a megszólításoknál.

 

 

 

A magyar helyesírás egyik legnehezebb fejezete kétségkívül ez, több szabály is vonatkozik rá, és ebben valóban nem könnyű eligazodni. De bizonyos összetételek különírása, amelyeket helyesen egybe kéne írni, mégis sokak szemében vörös posztó. Például: autóvásárlás, iskolaigazgató, álláshirdetés. Nem véletlen, hogy ez a pont az ötödik a listán.

 

 

Bizonyos kőbe vésett szabályok, amiket az iskolában olyannyira belénk sulykoltak, például, hogy a mint vagy a hogy elé mindig vesszőt teszünk, mankóként szolgálhatnak. A vesszőhasználat azonban ennél jóval összetettebb kérdés. (Segítségképpen a Helyes blogon erről poszt is született.)

 

 

Bizonyos szavakat, bár rövid mássalhangzókkal írjuk, hosszan ejtünk (pl. lesz -> [lessz], utána -> [utánna]). Ezeknek az írásbeli jelölése előkelő helyen végzett az irritáló hibák listáján.

 

 

 

A második legidegesítőbb hiba a sokak szerint az okostelefonok okozta helytelen igekötő-használat. Legyen szó akár helytelen egybe- (megtudom csinálni - helyesen: meg tudom csinálni), vagy helytelen különírásról (ki megyek - helyesen: kimegyek). (Bár, igazság szerint ez a hiba már az okostelefonok megjelenése előtt is előfordult - a szerk.) Erre egy módszer, amikor tagadjuk az alakot: nem tudom megcsinálni - ekkor láthatóvá válik, hogy az igekötő valójában melyik szóhoz tartozik.

 

 

Meglepő-e vajon, hogy az első helyen a j/ly felcserélése végzett? Külön figyelmet kapott a muszáj szó, melynek ly-nal való írásmódja a helyesiras.mta.hu sok olvasójánál "okozott sikítófrászt". (Olyannyira, hogy a témában még külön weboldal is született: ).