Busócsoportok
A busók többsége csoportokba tömörül, de minden évben vannak, akik spontán módon, egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonulókhoz. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra ...
A busók többsége csoportokba tömörül, de minden évben vannak, akik spontán módon, egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonulókhoz. Az utóbbi években a felvonulásos, jelmezes, városias jellegű karneválra 500-600 fő öltözik busónak, akik 25-27 önállóan szerveződő, zárt csoportközösséget alkotva alakítják jellemző rítusaikat.
A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek. A busók alárendelik magukat a csoportok belső szabályrendszerének, a csoportok pedig a közös cél, az ünnep létrehozásában és megélésében önmagukat „busótársadalomként" definiálják. Együtt, és demokratikusan alakítják évente rítusaikat, amely hagyományőrző, de mégis dinamikusan mozgó, változó, azt újratermelő, gazdagító folyamat.
A csoportok delegált vezetőjükön keresztül egyeztetnek a város vezetőivel, a szervezőkkel. Megegyeznek a valamennyi csoportot érintő eseményekről, tudnivalókról, megbeszélik és egyeztetik az egyes csoportok terveit, igyekeznek alkalmazkodni egymáshoz, és a turizmus elvárásaihoz, ugyanakkor folyamatosan kontrollálják, hogy ezek az elvárások nem befolyásolhatják a szokáshagyományukat. A programfüzetben kiadott események, a „busótársadalom", és a csoportok saját belső működése, autonómiája közötti egyensúlyra törekszenek.
A csoportok egymás közti rivalizálása egyben folyamatos késztetést jelent a farsangi karneválon való színes és igényes megjelenésre.
Az egyes csoportok a közösségen belül is rendelkeznek sajátos szokáshagyománnyal, ami teljesen láthatatlan marad a külső szemlélő számára. Ilyen a csoportok összetétele, a csoporttagság lehetősége, módja, a tagok hierarchiája, motivációik, térhasználati szokásaik, beleértve a felkészülés időszakának hosszát és rendjét, a farsangi útvonalakat, az adott időszak rituális eseményeit, kiegészítő tárgyi kellékeit, attribútumait. Eltérő lehet a farsang időszakán kívüli kapcsolatrendszer működése is, amire azonban jellemző a folytonosság, az év közbeni találkozások, a következő farsangra való készülődés gyakorisága. Egyes csoportok olyan szoros köteléket alkotnak, hogy segítik egymást építkezésben, közösen vágnak disznót, együtt nyaralnak. Mások is rendszeresen találkoznak, közös főzések, beszélgetések alatt készülnek a következő farsangra. Számon tartják egymást!
A csoporthoz tartozás önkéntes, ami természetesen nem jelenti azt, hogy „idegenként" is beléphet valaki. A csoportösszetételt választott, illetve beleszületett kapcsolatok alakítják. A gyökerek lehetnek családi, rokoni, baráti, szomszédsági, más közös tevékenységhez (sport, munka, tanulás) kötődő szálak, tehát jellemzően nem alkalmi a kapcsolatuk. Bármikor kiléphetnek, (kikerülhetnek) azonban a csoporthoz tartozva elfogadják az adott csoport szabályait, szokásvilágát. A tagság nemzetiségi összetétele tekintetében lehet sokác, vegyes nemzetiségű, és van olyan is ahol nincs sokác származású tag. A nemek aránya is jellemző. Döntő többségébe nem engednek nőket, szerintük ez egyértelműen férfi szerep. Néhány csoportban előfordul, hogy nők is „játsszák", de ha egy nő busónak öltözik, elvárják tőle, hogy ne derüljön ki, vagyis úgy kell viselkednie, mint egy férfinak. Jellemzőbb a „szép busó" csatlakozása, azonban ekkor előfordulhat a nemek ruhacseréje.
A szervezés és kapcsolattartás érdekében a csoportok többségének neve, vezetője (tagsága) ismert. A csoport létszáma 10-70 is lehet.
Elnevezésük tükrözheti jellemző attribútumukat, amellyel megkülönböztetik magukat a többiektől, például: Ágyús, Ördögkerekes, Kürtös, Bödönhajós, Kecskeszarvas, Botos. Utalhat jellemző cselekvésre, eseményre: Nagy Durranás (szintén ágyús csoport), Dunai átkelés. A sokác identitással, vagy kötődéssel összefüggő elnevezések: Mohácsi Sokáckör, Búso Club (nevükben a „búso"-t szándékosan a szokottól eltérően írják), Poklade, Mladi Momci, Stari Momci, Danica Zvezda,. A szokás eredetmondájával kapcsolatos a Télűzők, Törökverők elnevezés. A csoport vezetőjéről elnevezett a Marosa és Vidák, illetve játékos, humoros névadás a Busulók, Boros-kóló, Buba Mara, a Futottak még stb...
Valamennyi csoportban van egy minden tag által tisztelt vezető egyéniség. Lehet a rangidős, lehet hozzáértésben kiemelkedő, vagy kreatív személy.
A busócsoportok érintettsége is többszintű, hiszen vannak akik zenészek, táncosok, vagy maszkfaragók is, akik alkalmilag más csoportokkal is rituális kapcsolatba kerülnek. A busók alárendelik magukat a csoportok belső szabályrendszerének, a csoportok pedig a közös cél, az ünnep létrehozásában és megélésében önmagukat „busótársadalomként" definiálják. Együtt, és demokratikusan alakítják évente rítusaikat, amely hagyományőrző, de mégis dinamikusan mozgó, változó, azt újratermelő, gazdagító folyamat.
A csoportok delegált vezetőjükön keresztül egyeztetnek a város vezetőivel, a szervezőkkel. Megegyeznek a valamennyi csoportot érintő eseményekről, tudnivalókról, megbeszélik és egyeztetik az egyes csoportok terveit, igyekeznek alkalmazkodni egymáshoz, és a turizmus elvárásaihoz, ugyanakkor folyamatosan kontrollálják, hogy ezek az elvárások nem befolyásolhatják a szokáshagyományukat. A programfüzetben kiadott események, a „busótársadalom", és a csoportok saját belső működése, autonómiája közötti egyensúlyra törekszenek.
A csoportok egymás közti rivalizálása egyben folyamatos késztetést jelent a farsangi karneválon való színes és igényes megjelenésre.
Az egyes csoportok a közösségen belül is rendelkeznek sajátos szokáshagyománnyal, ami teljesen láthatatlan marad a külső szemlélő számára. Ilyen a csoportok összetétele, a csoporttagság lehetősége, módja, a tagok hierarchiája, motivációik, térhasználati szokásaik, beleértve a felkészülés időszakának hosszát és rendjét, a farsangi útvonalakat, az adott időszak rituális eseményeit, kiegészítő tárgyi kellékeit, attribútumait. Eltérő lehet a farsang időszakán kívüli kapcsolatrendszer működése is, amire azonban jellemző a folytonosság, az év közbeni találkozások, a következő farsangra való készülődés gyakorisága. Egyes csoportok olyan szoros köteléket alkotnak, hogy segítik egymást építkezésben, közösen vágnak disznót, együtt nyaralnak. Mások is rendszeresen találkoznak, közös főzések, beszélgetések alatt készülnek a következő farsangra. Számon tartják egymást!
A csoporthoz tartozás önkéntes, ami természetesen nem jelenti azt, hogy „idegenként" is beléphet valaki. A csoportösszetételt választott, illetve beleszületett kapcsolatok alakítják. A gyökerek lehetnek családi, rokoni, baráti, szomszédsági, más közös tevékenységhez (sport, munka, tanulás) kötődő szálak, tehát jellemzően nem alkalmi a kapcsolatuk. Bármikor kiléphetnek, (kikerülhetnek) azonban a csoporthoz tartozva elfogadják az adott csoport szabályait, szokásvilágát. A tagság nemzetiségi összetétele tekintetében lehet sokác, vegyes nemzetiségű, és van olyan is ahol nincs sokác származású tag. A nemek aránya is jellemző. Döntő többségébe nem engednek nőket, szerintük ez egyértelműen férfi szerep. Néhány csoportban előfordul, hogy nők is „játsszák", de ha egy nő busónak öltözik, elvárják tőle, hogy ne derüljön ki, vagyis úgy kell viselkednie, mint egy férfinak. Jellemzőbb a „szép busó" csatlakozása, azonban ekkor előfordulhat a nemek ruhacseréje.
A szervezés és kapcsolattartás érdekében a csoportok többségének neve, vezetője (tagsága) ismert. A csoport létszáma 10-70 is lehet.
Elnevezésük tükrözheti jellemző attribútumukat, amellyel megkülönböztetik magukat a többiektől, például: Ágyús, Ördögkerekes, Kürtös, Bödönhajós, Kecskeszarvas, Botos. Utalhat jellemző cselekvésre, eseményre: Nagy Durranás (szintén ágyús csoport), Dunai átkelés. A sokác identitással, vagy kötődéssel összefüggő elnevezések: Mohácsi Sokáckör, Búso Club (nevükben a „búso"-t szándékosan a szokottól eltérően írják), Poklade, Mladi Momci, Stari Momci, Danica Zvezda,. A szokás eredetmondájával kapcsolatos a Télűzők, Törökverők elnevezés. A csoport vezetőjéről elnevezett a Marosa és Vidák, illetve játékos, humoros névadás a Busulók, Boros-kóló, Buba Mara, a Futottak még stb...
Valamennyi csoportban van egy minden tag által tisztelt vezető egyéniség. Lehet a rangidős, lehet hozzáértésben kiemelkedő, vagy kreatív személy.